+36-1 331-2316, +36-30-506-3474 garuda@garuda.hu
A kiegyensúlyozott táplálkozás és egészséges életmód
Egészségünk / 244 2
Stop-eating-poison

A kiegyensúlyozott táplálkozás és egészséges életmód

Hiszünk abban, hogy az egészséges életmód kialakításában a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás egyaránt fontos. Meggyőződésünk, hogy minden érintett összefogásával, meghatározott célokat kitűző tájékoztató munkával lehet és kell megtanítani a fogyasztókat az aktív életmód és a kiegyensúlyozott étrend összeállításának mikéntjére.

A táplálkozási szokások és a lakosság egészségi állapotának javítása hatalmas és összetett feladatot jelent a társadalom számára, ugyanis mindkettőt számtalan szociális, gazdasági és környezeti tényező befolyásolja. Természetesen az élelmiszeripar számára is rendelkezésre állnak olyan eszközök, amelyek lehetőséget teremtenek az ágazat számára a probléma megoldásában való részvételre. A vállalkozások javíthatják a termékek beltartalmi értékét az összetevők változtatásával és minden részletre kiterjedő (a jogszabályban előírtak mellett akár önkéntes) tájékoztatást adnak a termékek csomagolásán. Az élelmiszeripar tehát arra törekszik, hogy a fogyasztók számára a vásárlás során minden információ rendelkezésre álljon ahhoz, a kiegyensúlyozott táplálkozás és egészséges életmód alapelveit szem előtt tartva tudjanak a termékek között választani.

A kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód kialakításának elősegítése

A gyártók ez irányú törekvései minden esetben széles körben elfogadott tudományos alapra építkeznek a fogyasztók számára nyújtott előnyök tekintetében. Például a gyártók átalakítják termékeiket, vagy csökkentik a bennük lévő bizonyos tápanyagok mennyiségét (pl. só), vagy épp dúsítják az általuk előállított élelmiszereket (vitaminokkal, ásványi anyagokkal). Az élelmiszeripar továbbra is elkötelezett e reformulációs törekvés folytatásában, de nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt sem, hogy számtalan olyan technológiai, gyakran jogi megkötés létezik, amely ezt megnehezíti. Tehát a reformuláció nem minden termék esetében lehetséges.

Nincs egészségtelen élelmiszer, csak egészségtelen életmód és étrend

A magyarországi élelmiszer-feldolgozók termékei csak és kizárólag a legszigorúbb hazai és uniós minőségügyi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok betartásával jutnak el a fogyasztókhoz, így fogyasztásuk semmilyen egészségügyi kockázatot nem jelent. Az élelmiszeripar ugyanakkor tudatában van annak, hogy szerepe és felelőssége van az egészséges életmód kialakításának elősegítésében. Ezért Szövetségünk kezdeményezésére a hazai élelmiszer-feldolgozó vállalatok olyan vállalásokhoz csatlakozhatnak a www.egyuttafogyasztokert.hu honlapon keresztül, amelyek a fogyasztók egészséges életmódjának, kiegyensúlyozott táplálkozásának előmozdítását szolgálják. Hiszünk abban, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás és az aktív életmód előmozdítása, valamint a népegészségügyi mutatók javítása kizárólag valamennyi érintett közreműködésével, társadalmi összefogással lehetséges. Az „Élelmiszeripar a fogyasztók egészségéért – tegyünk együtt érte!” jelmondat híven kifejezi Szövetségünk azon törekvését, hogy minél nagyobb számban csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz olyan vállalkozások, szervezetek, amelyek egyetértenek céljainkkal és amelyek saját rendelkezésre álló eszközeikkel és lehetőségeikkel tevékenyen szeretnének közreműködni a hazai népegészségügyi helyzet javításában.

Mit jelent a kiegyensúlyozott étrend a gyakorlatban?

Nem vitás, hogy a helyes táplálkozás megvalósítása nem könnyű, odafigyelést és bizonyos tudatosságot igényel. Ha egészségünket meg kívánjuk őrizni, étrendünkkel kapcsolatban mindenképpen érdemes ragaszkodnunk néhány alapelvhez:

  • Étkezéseink alapját magas keményítőtartalmú élelmiszerek, például teljes kiőrlésű kenyér, gabonák, rizs, tészták, burgonya jelentse.
  • Fogyasszunk legalább öt adag gyümölcsöt vagy zöldséget naponta – minél többet, annál jobb.
  • Mozogjunk sokat. Ez segít elégetni a kilokalóriákat, kordában tartani a testsúlyt, levezetni a nap során felgyülemlett feszültséget.
  • Ismerjük meg saját tápanyag-szükségletünket. A kilokalóriák és a fehérje tekintetében igyekezzünk a közelében maradni a javasolt napi mennyiségeknek, a cukor, a zsír, a telített zsírok és a nátrium esetében pedig fontos, hogy ne lépjük túl őket.
  • Nincs rossz étel vagy ital. Csak helytelen étrend és mozgásszegény életmód. Mértékkel mindent lehet fogyasztani.
  • Gyermekeinket is tanítsuk meg a helyes táplálkozás mikéntjére.

Ne feledjük: nem kell lemondanunk kedvenc ételeinkről, pusztán mert sok kilokalóriát, cukrot, zsírt, telített zsírokat, sót/nátriumot tartalmaznak, hanem csak oda kell figyelnünk, mit eszünk, milyen mennyiségben és törekednünk kell a napi egyensúlyra.

Ebben tud segíteni az élelmiszerek csomagolásának előlapján önkéntesen feltüntetett, egy javasolt adag tápanyagtartalmát megadó jelölés. Az ezzel kapcsolatos vállalásainkról itt olvashat.

(forrás: http://www.inbe.hu/Balancingyourdiet.php)

Az öt fő tápanyag

energiaEnergia
A kilokalóriák jócskán többről szólnak, mint arról, hogy aki túl sokat fogyaszt belőlük, súlyt szed magára. A kilokalóriák pótolják a nap során elhasznált energiát, amire nemcsak a testmozgáshoz, hanem bármilyen tevékenységhez – még a lélegzéshez vagy az alváshoz is! – szükségünk van. Oda kell tehát figyelnünk, hogy a felhasznált energiát bevitt energiával pótoljuk. Nyilvánvaló, hogy a fokozott aktivitás több kilokalóriát igényel, és fordítva.
Az átlagos felnőtt számára irányadó napi beviteli érték 2000 kilokalória.

cukorCukor
A cukor energiát ad a testnek, és – mi tagadás – édes. Az étrendben szereplő cukor több forrásból származhat. Ezek közül egyesek szembeszökőek, pl. az a cukor, amit a gabonapehelyre szórunk vagy a teába teszünk, mások, például a gyümölcsökben, a gyümölcslevekben, a tejben és más táplálékokban lévő természetes cukrok. Jóllehet legtöbben szeretjük “megédesíteni” ételeinket egy kis cukorral, jól tesszük, ha az irányadó napi beviteli értéken belül maradunk.

Az átlagos felnőtt számára az irányadó napi beviteli érték 90 gramm cukor.

zsírZsír
Állati? Növényi? Telített? Telítetlen? Ideje, hogy megismerjünk néhány tényt a zsírokkal kapcsolatban.

Az élelmiszerek jelölésén gyakran látható, hogy a zsírok két csoportra vannak osztva: telített zsírokra, amelyek főleg állati eredetűek, és telítetlen zsírokra, amelyek rendszerint halakból, növényekből származnak.
Az egészséges és kiegyensúlyozott étrendnek mindenképpen tartalmaznia kell némi zsírt – próbáljunk azonban annyit fogyasztani, amennyi nem haladja meg az irányadó napi beviteli értéket, és törekedjünk rá, hogy ez a lehető legnagyobb mértékben telítetlen zsírokból álljon. Ilyenek találhatók az olajban gazdag halakban, az olajos magvakban és a gabonákban, az avokádóban, a napraforgó-, a repce- és az olívaolajban, továbbá ezek kenhető alakjaiban.

Az átlagos felnőtt számára irányadó napi beviteli érték 70 gramm zsír.

telített zsírsavTelített zsírsav
A sok telített zsírt tartalmazó ételek – sütemények, vaj, tejszín – mesésen finomak lehetnek, ám a telített zsírok túlzott fogyasztása megnöveli a vér koleszterinszintjét, ami a szívbetegségek kialakulásának fokozott kockázatához vezet. Ezért itt valóban ügyelnünk kell, hogy ne lépjük túl az irányadó napi beviteli értéket.

Az átlagos felnőtt számára irányadó napi beviteli érték a telített zsírokból 20 gramm.

nátriumNátrium
Nem üres beszéd, hogy a nátriummal (sóval) vigyázni kell! Sokunk rendszeresen fogyaszt napi 9 gramm körüli nátrium/sómennyiséget, ami 50 százalékkal haladja meg az irányadó napi beviteli értéket! A túl sok nátriumot tartalmazó étrend olyan egészségügyi problémákkal áll kapcsolatban, mint a magas vérnyomás és a szívbaj, ezért mindenkinek olyan étrendre kell törekednie, amely az irányadó napi beviteli érték alatt marad.

Az átlagos felnőtt számára irányadó napi beviteli érték 2,4 gramm nátrium (azaz 6 gramm só).
(forrás: http://www.inbe.hu/The5keynutrients.php)

Energiaegyensúly- Életmód és energiaegyensúly online
Az Európai Élelmiszer Információs Bizottság (EUFIC) magyar nyelven is elérhetővé tette az ún. Életmód és Energiaegyensúly interaktív alkalmazást. Az eszköz az EUFIC weboldalának interaktív részét képezi, és célja, hogy megmagyarázza az egészséges energiaegyensúly alapelveit. Segítséget nyújt napi energiaszükségletünk megértésében. Áttekintést ad az energia fogalmáról, valamint tanácsokkal szolgál ahhoz, hogy miként érhetünk el egészséges, kiegyensúlyozott életmódot. Ezen kívül információt nyújt arról is, hogy a mindennapi tevékenységek és a mozgás miként segíti Önt a kalóriák elégetésében és egészségi állapotának javításában, valamint arról, hogy miként hozhatjuk egyensúlyba az elfogyasztott ételekkel bevitt és a fizikai aktivitás által felhasznált energiát.
További információ: http://www.eufic.org/page/hu/page/energy-balance/

Példa az összefogásra: a TÉT Platform

tét platform

A Táplálkozás, Életmód, Testmozgás Platform egy olyan kezdeményezés, amely Magyarországon egyedülálló módon, az elhízás, és a helytelen életmódból származó egyéb betegségek problémájában érintett összes fél (a civil szféra, a kormányzat, a tudományos világ és az ipar) összefogásával tesz az egészségesebb lakosságért.
A magyarországi Platform az Európai Unió platformjának mintájára alakult 2006. szeptember 28-án, és azóta katalizátorként segítette azokat a folyamatokat, amelyek az elhízás elleni társadalmi összefogást lehetővé tették.
Példák a Platform tagjainak tevékenységeiből:

Oktatási program általános iskolás gyerekek és szüleik számára: a Platform ingyenesen hozzáférhetővé tett egy olyan oktatási programot, amely alsó és felső tagozatos diákok, valamint szüleik számára nyújt a korosztálynak megfelelő tudásanyagot az egészséges életmódról és a helyes táplálkozásról.
Új élelmiszer-jelölési rendszer a fogyasztókért: A Platform tagjai egy olyan új élelmiszer-jelölési rendszert vezettek be Magyarországon, amely a fogyasztók számára a korábbiaknál lényegesen több és érthetőbb információt nyújtott, megkönnyítve az egyéni szükségletnek megfelelő étrend kialakítását. Az önkéntes tápértékjelölés egységes formájának alkalmazásával és az ehhez kapcsolódó tájékoztatási tevékenységgel az élelmiszeripar jelentősen hozzájárult a fogyasztók tudatosabb vásárlási szokásainak kialakításához.
Munkahelyi testmozgás: A Platform számos tagja olyan munkahelyi programot indított, amely megkönnyíti dolgozóiknak, hogy munkaidőben és azon kívül is rendszeres testmozgással tegyenek egészségükért. A Platform jelenleg olyan anyagokat készít, amely vállalati mérettől és típustól függetlenül minden munkaadónak segítséget nyújt majd ilyen programok kidolgozásában.
A folyamatos termékfejlesztés ösztönzése: Az elmúlt években számtalan olyan új termékkel találkozhattunk az áruházak polcain, amelyek megkönnyítik a változatos, az egyéni igényeknek megfelelő étrend kialakítását. Ezeket a fejlesztéseket a vállalatok továbbra is folytatják, többek között a vállalásokhoz csatlakozva.
www.tetplatform.hu

Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos egyéb társadalmi célú tevékenység

1. kép

Az élelmiszer-feldolgozó vállalatok országszerte játszótereket építenek, gyűjtőakcióikon keresztül jelentős összegekkel (több mint nyolcvan millió forinttal) támogatják az Országos Mentőszolgálatot. Ennek köszönhetően ma Magyarországon a mentőautók 90 %-a van felszerelve életmentő defibrillátor készülékekkel. Emellett 2009 óta 21 mentőállomás kapott negyedmilliós támogatást.
Egyes tagvállalataink jelentős szerepet vállalnak a daganatos gyermekek felépülését támogató táplálkozási programok kidolgozásában és megvalósításában is, dolgozóik önkéntesként részt vesznek egészségügyi rehabilitációs intézmények létrehozásában és állagának helyreállításában.
A TEGY (“Tegyünk Együtt a Gyermekekért”) elnevezésű, egészséges életmódra ösztönző programot azzal a céllal indították, hogy a 11-12 éves gyermekek játékos módon sajátíthassák el az egészséges életmód alapelveit, a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással, a rendszeres testmozgással kapcsolatos általános és speciális ismereteket, s egészségtudatos fiatalokká-felnőttekké váljanak.
Az egészségnevelő oktatási program oktatási részének kidolgozását hazai elismert szakmai szervezetek, többek között az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) bevonásával készítettük el, emellett a program megvalósításában szintén egy közismert és a gyermekekkel hosszú évek óta sikeresen foglalkozó civil szervezet, a GYEP Alapítvány (Gyermekek Egészségnevelő Prevenciós Alapítványa) segíti. Bővebb tájékoztatás a program honlapján található.

A testmozgás népszerűsítése

2.kép

A magyar közgondolkozásban, a sajtóban, az oktatásban az egészséges életmóddal kapcsolatban még mindig a táplálkozással kapcsolatos üzenetek, az elhízás, a diéta játsszák a főszerepet. Pedig a rendszeres testmozgás a kiegyensúlyozott táplálkozással legalább egyenértékű szerepet játszik az egészséges életmód kialakításában. Amellett, hogy a TÉT Platform keretein belül több vállalat részt vesz a kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás népszerűsítésében és segíti a már kialakult jó gyakorlatok elterjedését, számos magyarországi élelmiszer-feldolgozó cég rendelkezik munkahelyi egészség-megőrzési tervvel és jelentős mértékben támogatja a tömegsportot. A vállalatok felismerték azt, hogy a felnőtt lakosság idejének tetemes részét, aktív korának átlag egyharmadát tölti el a munkahelyén, így itt egyszerre sok embert lehet hatékonyan megszólítani. A TÉT Platform honlapjáról ezért elérhető egy tízperces, irodában is bármikor elvégezhető gyakorlatsor és letölthetőek azok a plakátok, amelyek a mozgást népszerűsítik irodai körülmények között.

A hozzáadott cukor mennyiségének csökkentése

3.kép

Az édesipar is jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy palettája minél inkább megfeleljen az egészséges táplálkozás legfrissebb irányelveinek. Az édesipari termékeket előállító vállalatok közös, a fogyasztók oktatására irányuló tevékenységének köszönhetően Magyarországon az édességfogyasztás az utóbbi években egyértelműen elmozdult a magasabb kakaó tartalmú (kevesebb cukrot tartalmazó) termékek felé.
A Magyar Édességgyártók Szövetségének tagvállalatai egyik legnagyobb sikerüknek tartják, hogy az elmúlt 8-10 évben sikerült megtanítaniuk a vásárlókat arra, hogy kerüljék a bevonómasszából készült, alacsony beltartalmi értékekkel rendelkező, rosszabb minőségű termékeket. Ezt folyamatos kommunikációval, sajtótájékoztatókkal, kampányokkal érték el. Mára a piacnak mindössze körülbelül 12 százalékát adják a bevonómasszából készült figurák, és az ár-érzékeny hazai vásárlók is inkább megveszik a jó minőségű, bár magasabb árfekvésű termékeket. A táblás csokoládék piacán az étcsokoládét fogyasztók köre bővül legjobban, így ma már közel 2400 tonnás mennyiséget tesznek ki az antioxidánsokban gazdag keserű csokik. Ez már 20 százalékos piacrészt jelent a korábbi néhány év 15 százalékos értékével szemben.
A Magyar Édességgyártók Szövetsége élen járt a transzzsírsavak kiiktatásáért vívott küzdelemben is. Bár anyagilag minden tagvállalatnak jelentős áldozattal járt, büszkék arra, hogy a legtöbb tagvállalat már jóval a rendelet hatályba lépése előtt megszüntette a transzzsírsav tartalmú termékek gyártását.
A hazánkban előállított bébiételek és italok jelentős része hozzáadott cukor nélkül készül.
A gyümölcsitalok és nektárok gyümölcstartalmát a gyártók növelik a hozzáadott cukortartalom párhuzamos csökkentésével. A gyümölcsitalok gyümölcslé hányadát sok gyártó jelentősen – 12 %-ról 25 %-ra – növelte. Egyre inkább elterjed a természetes édesítőszerek (pl. sztívia) használata.
Új fejlesztésként a polcokra kerültek a 100 százalék gyümölcstartalmú “snackek”, melyek gyümölcspüré alapúak és nem tartalmaznak tartósítószert és hozzáadott cukrot. Az üdítőital gyártók palettáján egyre fontosabb szerepet töltenek be a korszerű összetételű, ásványvízalapú termékek is.

A termékek só- és glutamát tartalmának csökkentése

4

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által meghirdetett állami só-csökkentő program szellemében az utóbbi években egyes cégek jelentősen csökkentették termékeik sótartalmát.
A húsiparban a só-csökkenést esetenként glutamát-mentesítéssel párhuzamosan végzik és kutatások zajlanak a rostok húskészítményekben történő felhasználásának érdekében is. A húsipari termékek között már megjelentek a piacon a vitaminok hozzáadásával készült, funkcionális élelmiszerek is.
Az ételízesítők és leves-porok só- és tartósítószer tartalmát a gyártók az elmúlt években jelentősen csökkentették.
A sütőipar önkéntesen vállalta a pékáruk sótartalmának fokozatos csökkentését. Az erre való felkészülést a szakma 2008. decemberében kezdte meg, a só-csökkentési programban érintett minden hazai sütőipari vállalkozó, tehát több mint ezer vállalkozás.
A felkészítés során a hangsúlyt a kenyerek gyártástechnológiájának változtatására- a só csökkentés íz hatásának tompítására-irányult. Az önkéntes só csökkentés konkrét programjában a Magyar Pékszövetség 2012. január 31-én állapodott meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettel. A megállapodás menetrendje a kenyerek vonatkozásában kétlépcsős
• 2014. december 31-ig 10.7%
• 2017. december 31-ig további 5.3% só csökkentést tartalmaz.
Az önkéntes vállalás eredménye ma már a Magyar Élelmiszerkönyvi előírásokban is szerepel.
A különleges minőségű sütőipari termékek élelmiszerkönyvi szabályozásában már csökkentett sótartalom lett előírva. A gyártmányfejlesztéseknél már a módosított értékek az irányadók.
A magyarországi sós snack piac két legnagyobb gyártója az elmúlt években jelentősen csökkentette termékeinek sótartalmát. Emellett egyikük sem alkalmaz mesterséges ízfokozókat. A sótartalom csökkentésre tett igyekezet azonban a kisebb gyártók körében is határozottan érzékelhető.
A legnagyobb hazai snackgyártó valamennyi termékének receptjéből eltávolította a mesterséges ízfokozókat, mesterséges színezőanyagokat, tartósítószereket és növekvő számban kínál olyan termékeket is, amelyek semmilyen mesterséges összetevőt sem tartalmaznak.

Forrás: http://www.efosz.hu

BSF
RELATED POSTS

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.